A zene szerepe a nevelésben

Kutatások bizonyítják, hogy már az anya hasában lévő magzatra is hatással vannak a külvilág ingerei. Ezek közül a zene, az ének sokszor érezhető megnyugvást idéz elő a magzatnál. Azokra a dallamokra, mondókákra, zenékre, amelyek édesanyja hasában is hallott, születése után „emlékszik” – másként kezd el viselkedni, ha meghallja, például erősebben szívja a cumit.

A legősibb kultúráktól napjainkig az altatódalok, mondókák, gyermekdalok az élet részét képezik, legalábbis szerencsés esetben. A legtöbb csecsemő az énekszóra megnyugszik, legyen akár az teljesen tiszta, akár egy kicsit hamis, a lényeg a dallamon, a ritmuson, az anya vagy a gondozó hangján van.

A zene és ének fontos szerepét támasztja alá az a tény is, hogy valamennyi kultúrának rengeteg zenés játéka van, nem is beszélve a népdalokról, melyek olyan hűen és finoman, mégis érthetően közvetítenek alapvető emberi érzéseket.

A legtöbb anya ösztönösen is tudja, hogy gyermekének jót tesz, ha énekel neki, mondókáznak együtt. A zene ugyanis nagyban hozzájárul a ritmusérzék kialakulásához, a szépérzék fejlődéséhez, a beszédtanuláshoz. Ismereteket, tudást is nyerhet a gyermek a dalok által, és olyan érzésekről is hallhat, amelyeket felfogni ugyan még nem tud teljes mértékben, azonban mégis sokat tanulhat belőlük.

A zene nevelésben játszott fontos szerepét az oktatásban is felismerték, és mind az óvodákban, mind az iskolákban tartanak zenés foglalkozásokat. De a különböző egyéb, gyermekek számára indított csoportfoglalkozások, melyek a zene megszerettetését célozzák, szintén nagyon népszerűek, és sok közülük igen hatásosnak bizonyul a nehezen kezelhető, tanulási zavarokkal rendelkező gyerekekkel való hatékony foglalkozás során.

A zene jótékony hatását a lélekre számos irodalmi mű és film is feldolgozta. Erre egy példa a Kóristák című film (LesChorists, rendezte: Christophe Barratier). Rövid története, hogy a szigorú fiú-nevelő intézetbe, ahol az igazgató zsarnokként uralkodik, és minden vétséget veréssel torol meg, új tanár érkezik, aki történetesen zenész, komponista. Ő ellenzi az erőszakot, és sokkal humánusabb módszereket alkalmaz a fiúk nevelésében. Az igazi áttörést azonban az hozza meg, amikor osztályából megalapítja az iskola kórusát. Az addig kezelhetetlen fiúk néhány próba után kezdenek megváltozni. A közös ének, zene igazi, összetartó közösséget kovácsol belőlük, valamint ahogy ráébrednek a zene szépségére, és átélik az éneklés nyújtotta varázslatos élményt, megtalálják azt az örömforrást, ami segíti őket a jellemfejlődésben. A zene hatására szelídebbek lesznek, és új világ kapui nyílnak meg előttük. A film pedig fantasztikus szépségű kórusművekkel van átszőve.

Egy másik, klasszikus film a zene hatásáról A muzsika hangja című film (Robert Wise ), melyben Maria, a fiatal, életvidám nő apácának készül. Főnöknője azonban azt szeretné, hogy tapasztalja meg a zárdán kívüli életet is, mielőtt végleg elhatározza magát. Így kerül Maria a Von Trapp házba, ahol a százados hét gyermekének lesz a nevelőnője. A gyermekek szigorú rend szerint élnek, ám a nevelőnőkkel szeretnek komiszkodni. Maria a zene – és természetesen saját személyisége – segítségével megtanítja őket arra, hogy hogyan örülhetnek az életnek. Az éneklés a zord kapitány szívét is meglágyítja, és végül a család is újra egymásra talál.

Szinte mindenkinek ismer zenés gyermekjátékokat, ezek sokszor még a felnőttek körében is nagyon kedveltek.