A Rorschach-tesztről
Az elmúlt hetekben internetes berkekben felkapott témává vált a Rorschach-teszt, é
s annak különféle weboldalakon való megjelenése. Bizonyos szempontból értetlenül tekintek a táblák internetre való felkerülésére, hiszen azok használhatósága részben azon is múlik, milyen előzetes információkkal rendelkezik róluk a válaszadó. Persze nyilvánvalóan utánajárhat az ember könyvtárakban, vagy alaposabb (ezen tulajdonság megkérdőjeleződni látszik) kutatás után az interneten, hogy mi is ez a teszt - fontos tudni azonban, hogy az informálódással az ember csak saját magát fosztja meg attól a lehetőségtől és az élménytől, amit a teszt előzetes ismerete nélkül kaphatna. Minden olyan tudásmorzsa - legyen az akár egy példaválasz, vagy valamiféle vicces(nek tűnő) szavazás -, amelyet az ember a Rorschach-teszt felvétele előtt kap, befolyással lehet annak eredményeire.
A Rorschach-teszt foltjairól való kísérleteit Hermann Rorschach 1921-ben publikálta, ezzel kapcsolatos eredményeit, és a használhatóságában rejlő lehetőségeket pedig felhasználták a klinikumban dolgozók. Számos szakember, köztük Mérei Ferenc is kutatásokat végzett a teszttel kapcsolatban, és munkássága sokat adott a teszt módszertani megismeréséhez, a jelölési rendszer kialakításához. A Rorschach-teszt felvétele, és értékelése szigorú szabályokhoz kötődik, a tesztet - optimális esetben - csak megfelelően képzett szakemberek használják kontrollált körülmények között.
A Rorschach-teszt egy projektív személyiségteszt. Lássuk mit is jelent ez:
- a projektív tesztekre jellemző, hogy egy adott ingerre adott válaszokon keresztül igyekszik megismerni a válaszadót. Az ingerekre adott reakcióban megmutatkozhatnak a válaszadó szükségletei és vágyai, a benne meglévő indulatok és gondolatok, melyek a projekció (azaz kivetítés, tulajdonítás) révén nyilvánulnak meg. Fontos tudni, hogy a projektív tesztekben nincsenek jó vagy rossz válaszok, minden válasz "jó", abban az értelemben, hogy a válaszadóról mutat egy bizonyos képet. Munkaalkalmassági vizsgálatok esetén például előnyös lehet a precizitás, részletekre való odafigyelés magas szintje - ha az ember könyvelőnek jelentkezik, ugyanakkor egy tanárnak valószínűleg nagy szüksége lesz az emberekre való nyitottság, szociabilitás készségére a munkája során. Így tehát lehetnek olyan tulajdonságok, személyiségvonások, melyek egy adott munkakörben előnyt élveznek, de ezek aligha nevezhetők és minősíthetők pusztán jónak, vagy rossznak. A körülmények fényében érdemes értelmezni őket.
- a személyiségtesztek gyakran különféle csoportokba, típusokba sorolják az embereket. A Rorschach-próba egy olyan személyiségteszt, amely a "személyiség egészéről" igyekszik képet adni, mind az érzelmi, indulati, interperszonális életet figyelembe véve, mind a személy alkalmazkodását, viselkedési reakcióit a külvilághoz, a körülötte előforduló helyzetekhez, de megjelenhet a teszt során a valósághoz való viszonyulás, a személy önismeretre való igénye, és az a tulajdonsága is, hogy milyen módon képes feszültségeit a külvilág felé kiadni.
A különféle tesztek esetében fontos, hogy standardizált tesztekről beszéljünk, azaz megfelelő számú - különböző nemű, életkorú és képzettségű - személyen végezzék el a tesztet a tényleges használat előtt. Ezek eredményei nyomán alakulnak ki azok a standard - gyakran adott - válaszok, amelyek az emberek bizonyos csoportjára általában jellemzőek, és ezekhez viszonyítva nézhetünk rá a válaszadó reakcióinak átlagosságára, vagy egyediségére.
A Rorschach-tesztben a standard válaszok csak értelmezési támpontot nyújthatnak, hiszen minden válaszsorozat egyéni és egyedi, az adott személyre, adott pillanatban jellemző reakciókat tartalmazza. Ebből a szempontból is fontos tehát, hogy a tesztről ne legyenek előzetes információi a személynek, és a képsorozatot ne ismerje (tesztfelvételi helyezeten kívül) korábbról. Abban az esetben, ha a válaszadó mégis ismeri (akár internetes, akár más forrásból, vagy korábbi tesztfelvétel kapcsán) a Rorschach-teszt képeit, érdemes erre felhívnia a tesztfelvevő figyelmét.
A képsorozat laikus, nem hozzáértő publikáció esetén elveszítheti azon értékét, melyben közel 100 év szakmai munkája fekszik. Illetve, ahogy azt már említettem, saját magát fosztja meg valami egyeditől az, aki a tesztről előzetes információk után kutat egy esetleges tesztfelvételi helyzet előtt.
Forrás: Mérei Ferenc - A Rorschach-próba, Medicina könyvkiadó Rt., Budapest, 2002
Kép forrása: http://www.aspera.nu/tidning/aspera29/ror/rorschach.jpg



Hozzászólások
"Így tehát lehetnek olyan
A (standard, megbízható,
A (standard, megbízható, valid és időbeli stabilitással rendelkező) tesztekkel mérhető "tulajdonságok, személyiségvonások" általában állandóak, vagy lassan, hosszú idő alatt változnak meg. Így valószínűleg a "pillanatnyi lelkiállapot" nem zavar be a tesztek eredményébe. Ha mégis, annak nyomós oka kell, hogy legyen.
Egyébként, ha egy munkaalkalmasságin nem tesztekben, hanem interjúban gondolkodunk, ez a "pillanatnyi lelkiállapot" ugyanúgy megmutatkozhat a felvételiztetett embernél - rossz hangulat, egy fejfájás, "bal lábbal keltem" érzése ugyanúgy lehet negatív hatással egy "sima beszélgetés" során, mint tesztek kitöltése során.
A munkaadó által előre "kinézett" tulajdonságok megfelelően alkalmazva jó esetben fontos részei lehetnek a hatékony munkavégzés kialakításának, a munkatársak közti gördülékeny működésnek. Jó esetben - hangsúlyozom -, hisz valahogy úgy gondolom, manapság nagy szükség lenne arra, hogy a munkáltatók felfedezzék: dolgozóik emberek, akik megfelelő körülmények (mind tárgyi, mind személyi feltételeket figyelembe véve) között hatékonyabban, és szívesebben töltik el napjuk nagy részét.
Ahogy Te is írtad, "erre a problémára nincs egyszerű megoldás", és talán többet tanulhatnánk egy-egy állásinterjú/tesztek kitöltése után, ha megfelelő visszajelzést kapnánk, hozzáértő szakemberektől. [én meg persze lehet, hogy nagyon naív voltam..:) ]