A Rorschach-tesztről

Az elmúlt hetekben internetes berkekben felkapott témává vált a Rorschach-teszt, és annak különféle weboldalakon való megjelenése. Bizonyos szempontból értetlenül tekintek a táblák internetre való felkerülésére, hiszen azok használhatósága részben azon is múlik, milyen előzetes információkkal rendelkezik róluk a válaszadó. Persze nyilvánvalóan utánajárhat az ember könyvtárakban, vagy alaposabb (ezen tulajdonság megkérdőjeleződni látszik) kutatás után az interneten, hogy mi is ez a teszt - fontos tudni azonban, hogy az informálódással az ember csak saját magát fosztja meg attól a lehetőségtől és az élménytől, amit a teszt előzetes ismerete nélkül kaphatna. Minden olyan tudásmorzsa - legyen az akár egy példaválasz, vagy valamiféle vicces(nek tűnő) szavazás -, amelyet az ember a Rorschach-teszt felvétele előtt kap, befolyással lehet annak eredményeire.

A Rorschach-teszt foltjairól való kísérleteit Hermann Rorschach 1921-ben publikálta, ezzel kapcsolatos eredményeit, és a használhatóságában rejlő lehetőségeket pedig felhasználták a klinikumban dolgozók. Számos szakember, köztük Mérei Ferenc is kutatásokat végzett a teszttel kapcsolatban, és munkássága sokat adott a teszt módszertani megismeréséhez, a jelölési rendszer kialakításához. A Rorschach-teszt felvétele, és értékelése szigorú szabályokhoz kötődik, a tesztet - optimális esetben - csak megfelelően képzett szakemberek használják kontrollált körülmények között.

A Rorschach-teszt egy projektív személyiségteszt. Lássuk mit is jelent ez:

• a projektív tesztekre jellemző, hogy egy adott ingerre adott válaszokon keresztül igyekszik megismerni a válaszadót. Az ingerekre adott reakcióban megmutatkozhatnak a válaszadó szükségletei és vágyai, a benne meglévő indulatok és gondolatok, melyek a projekció (azaz kivetítés, tulajdonítás) révén nyilvánulnak meg. Fontos tudni, hogy a projektív tesztekben nincsenek jó vagy rossz válaszok, minden válasz "jó", abban az értelemben, hogy a válaszadóról mutat egy bizonyos képet. Munkaalkalmassági vizsgálatok esetén például előnyös lehet a precizitás, részletekre való odafigyelés magas szintje - ha az ember könyvelőnek jelentkezik, ugyanakkor egy tanárnak valószínűleg nagy szüksége lesz az emberekre való nyitottság, szociabilitás készségére a munkája során. Így tehát lehetnek olyan tulajdonságok, személyiségvonások, melyek egy adott munkakörben előnyt élveznek, de ezek aligha nevezhetők és minősíthetők pusztán jónak, vagy rossznak. A körülmények fényében érdemes értelmezni őket.
• a személyiségtesztek gyakran különféle csoportokba, típusokba sorolják az embereket. A Rorschach-próba egy olyan személyiségteszt, amely a "személyiség egészéről" igyekszik képet adni, mind az érzelmi, indulati, interperszonális életet figyelembe véve, mind a személy alkalmazkodását, viselkedési reakcióit a külvilághoz, a körülötte előforduló helyzetekhez, de megjelenhet a teszt során a valósághoz való viszonyulás, a személy önismeretre való igénye, és az a tulajdonsága is, hogy milyen módon képes feszültségeit a külvilág felé kiadni.

A különféle tesztek esetében fontos, hogy standardizált tesztekről beszéljünk, azaz megfelelő számú - különböző nemű, életkorú és képzettségű - személyen végezzék el a tesztet a tényleges használat előtt. Ezek eredményei nyomán alakulnak ki azok a standard - gyakran adott - válaszok, amelyek az emberek bizonyos csoportjára általában jellemzőek, és ezekhez viszonyítva nézhetünk rá a válaszadó reakcióinak átlagosságára, vagy egyediségére.
A Rorschach-tesztben a standard válaszok csak értelmezési támpontot nyújthatnak, hiszen minden válaszsorozat egyéni és egyedi, az adott személyre, adott pillanatban jellemző reakciókat tartalmazza. Ebből a szempontból is fontos tehát, hogy a tesztről ne legyenek előzetes információi a személynek, és a képsorozatot ne ismerje (tesztfelvételi helyezeten kívül) korábbról. Abban az esetben, ha a válaszadó mégis ismeri (akár internetes, akár más forrásból, vagy korábbi tesztfelvétel kapcsán) a Rorschach-teszt képeit, érdemes erre felhívnia a tesztfelvevő figyelmét.

A képsorozat laikus, nem hozzáértő publikáció esetén elveszítheti azon értékét, melyben közel 100 év szakmai munkája fekszik. Illetve, ahogy azt már említettem, saját magát fosztja meg valami egyeditől az, aki a tesztről előzetes információk után kutat egy esetleges tesztfelvételi helyzet előtt.

Forrás: Mérei Ferenc - A Rorschach-próba, Medicina könyvkiadó Rt., Budapest, 2002

Kép forrása: http://www.aspera.nu/tidning/aspera29/ror/rorschach.jpg