A tudat és ami fölötte…

„A transzperszonális tapasztalat túlságosan fontos része az életnek ahhoz,
hogy ignorálhatnánk. Túl nagy tapasztalat ahhoz,
hogy redukáljuk, túl értékes ahhoz, hogy elveszítsük,
és túl makacs ahhoz, hogy tagadjuk.”
(Boorstein, 1980, 190.o.)

Az emberi egzisztencia alap, létkérdéseit éppúgy, mint az ezen túlmutató, ’magasabb rendű’, transzperszonális (személyen túli) tapasztalások mibenlétét egyre szélesebb érdeklődés övezi hazánkban is. Tekintsünk rá, hogy a pszichológián belül, ami alapvetéseiben ezekkel a kérdésekkel is kell, hogy foglalkozzon, milyen megközelítéssel találkozunk.

A TP, mint mozgalom, és ami mögötte…
 

A transzperszonális (továbbiakban: TP) pszichológiai irányzat létrejöttében az aktuális politikai, társadalmi tényezők, mint az lenni szokott, nagy szerepet töltöttek be. A helyszín: USA (szűkebben Kalifornia), időpont: 1960-as évek. Már ez a két adat sokat sejtet születésének körülményeiről, miértjeiről. Ez időben kezdenek létrejönni a különböző emberjogi mozgalmak, számos diáktüntetés szerveződik a vietnámi háború ellen, megjelennek a különféle ökológiai mozgalmak, helyet kérnek maguknak a női valamint a homoszexuális csoportosulások. Szintén ekkor indul el a marihuána, meszkalin és LSD popularizálódása. A legkülönfélébb fogamzásgátló eszközök és eljárások a szexuális felszabadulást hozzák meg. Továbbá a kor jellemző és túlzó materializmusával és puritanizmus szembeni elutasítás is hangsúlyossá válik.
A keleti vallások gyakorlásának divatjának kezdete is ekkorra tehető (Krsna tudat mozgalom terjedése; Tibeti Buddhizmus terjedése; Transzcendentális Meditáció; Kabbalah népszerűsödése), mellyel egyidőben a nyugati vallások spirituális, misztikus irányai is szárnyra kapnak.

A TP, mint irányzat, a negyedik…

A pszichológián belül magát negyedik erőirányként aposztrofáló trend önállósodását humanisztikus pszichológusok kezdeményezték. A kezdetben baráti, informális jellegű találkozókon a gyakorló, jórészt klinikai pszichológusok, pszichoterapeuták úgynevezett „transhumanistic” témákkal foglalkoztak. Mit is jelent ez? Minden olyan dolog érdekelte őket, ami túlmutat a személyesen, az EGO határain, ezek közül is leginkább a spiritualitás és a módosult tudatállapotok kapcsolata. Hamarosan a szakmai közösség Journal of Transpersonal Psychology névvel folyóiratot is alapított, melynek céljait 3 pontban lehet összefoglalni:

1. A hagyományosan valláshoz vagy spiritualitáshoz rendelt témák vizsgálata.
2. Empirikus, tudományos eszközök alkalmazása a vizsgálatok során.
3. A hit kiiktatása a vizsgálódás keretéből (mivel a hit csak egy lehetséges értelmezése az élményeknek).

A folyóirat a szakemberek legfontosabb fórumává nőtte ki magát az idők során. Erre nagy szükség is volt / van, hiszen a szakemberek egymástól függetlenül dolgoztak, távol egymástól, különböző területeken. Kiemelendő, hogy az irányzat szakirodalmi alapjait a klinikum területén dolgozók tették le, ők képezték a frontot.
 

TP… de mi is ez az egész?
 

Mit is takar ez, a talán sokak számára idegenül, mások számára misztikusan csengő kifejezés: ’transzperszonális’? Már korai (1900-as évek elején) pszichológiai irodalmakban használatos volt a ’trans’ kifejezés; később (1942-ben) Carl Gustav Jung vezeti be ezt a kifejezést (ueberpersonlich). A pszichológián belül elsősorban a tudatállapotok, a magasabb vagy végső lehetőség, a személyesen túli állapotok, a transzcendencia és a spiritualitás témái esnek ezen irányzat fő témakörébe. A szemléletben kifejezetten hangsúlyos a holisztikus, analógiás gondolkodás; a technicizmussal szembeni spiritualizmus; a felelősségvállaló tudás, moralitás és etika. Aktivitásaként a szolgálatot; fizikai, szellemi környezet szennyezéstől, egészségtelen életviteltől tartózkodást, törekvést a alapvető létkérdések megválaszolására jelöli meg. (Például: Mit jelent számára emberi lénynek lenni? Miért van a Földön, mi a létezésének értelme? Hogyan tehetné a Világot egészségesebbé? stb.) Kimondja továbbá, hogy az individuum teleologikus, jövőre irányuló, célokra törekvő lény és nem ösztöneinek foglya, vagy viselkedésének összessége. Ilyen értelemben a transzperszonális szemléletű pszichoterápia céljaiban eltér, újdonságot hoz az addig megszokott terápiás célokhoz képest, hiszen az extratudati dimenzió megnyitására törekszik. Ezen dimenziók megnyílásával jöhet létre egy új integrációt, szintézist létrehozó állapot.

TP, és ami itthon van…

Hazánkban a transzperszonális irányzat a ’89-es változások előtti politikai helyzet miatt szinte csak underground mozgalomként jelenhetett meg. Beata Bishop és Bagdy Emőke tevékenysége kiemelkedő a jelenleg is zajló, lassú, ám annál biztatóbb változás folyamatában. Beata Bishop a rendszerváltás utáni időktől rendszeresen jár Budapestre (jelenleg Londonban él), hogy szemináriumokon, saját élményű workshopokon ismertesse meg az érdeklődőkkel az irányzatot. Bagdy Emőke 1996-ban publikált, nagy visszhangot kiváltó cikkben foglalta össze- a hazai szakmai életben elsőként - az irányzat alapjait, céljait, törekvéseit. A két mentor szakmai támogatását élvező fiatalokból álló csoport az irányzat, és a hozzá közel álló egyéb megközelítések terjesztésén, hazai szakmai elismerésén, valamint azon dolgozik, hogy a tágabb közönség számára elérhetővé válhassanak a jelenleg hazánkban kevéssé elfogadott trendek. (részletek: http://www.kapu.pszi.hu)

Felhasznált irodalom:
BAGDY, E. (1996). A transzperszonális pszichológia szellemi horizontja. Pszichoterápia, V.(2.), 79-86.

BARTHA, D. P. (2008). Bevezetés a transzperszonális pszichológiába, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia szak, 2007-2008, őszi szemeszter

BOORSTEIN, S. (1996). Transpersonal Psychotherapy Albany: State University of New York Press.

CHINEN, A. B., & Psychology, T. o. T. P. a. (1996). The Emergence of Transpersonal Psychiatry. New York: Westview Press.

Képek forrása:
http://www.asianart.com/mandalas/jpegs/buddpala.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Various_Religious_Symbols.png/566px-Various_Religious_Symbols.png
http://kapu.pszi.hu/