A Pornográfia Jelene – hatások és megfontolások

A serdülőkorú fiatalok érdeklődése a szex iránt, teljesen egészséges és természetes része a lélek fejlődésének. Több generáció végigélte már ennek izgalmait, a fiatalok mindig kutakodtak a szexuális tartalmak iránt, ám ez nem mindig volt nyíltan hozzáférhető. Régen magazinokban, dokumentum- és játékfilmekben megjelenő erotika jelentette a könnyen elérhető szexuális tartalmak forrását, azonban napjainkban ez másképp van. Ma az Internetnek és a kábeltelevíziónak köszönhetően korábbiakhoz nem hasonlítható mértékben vált megközelíthetővé a keménypornó a fiatalok számára, akik fejest ugranak a 3x-es tartalmak világába (Haney, 2006). Tehát, ami megváltozott az, hogy amíg régen a gyerekek komoly kutatómunkát végeztek azért, hogy az erotika valamely formájával találkozzanak, ma pár kattintás az egerükkel és több ezer anyaggal találják szembe magukat. Gyakran még nem elég fejlett a személyiségük, hogy értsék, és megfelelően szelektálják a durva pornográf anyagokat, amiket beleolvasztanak a saját szexuális identitásukba. Valamint, míg pár évtizeddel ezelőtt a serdülő korosztály többnyire idősebb generációkhoz fordult információkért, mára fiatalok önellátóvá váltak. Információszerzésüknek fő irányai és elemei a hozzáférhetőség, érthetőség és gyorsaság lettek (Sz. Mikus Edit, 2000). 

 
 
     Az Internet az anonimitás révén a titkosság és biztonság érzését adja a tiniknek. A fiatalok ismerkedési terepévé is vált, ezzel hozzájárult a kapcsolatteremtési módok átalakulásához. (Sz. Mikus Edit, 2000).
 
     Külön pikantériája az interneten fellelhető pornónak, hogy egyre gyakrabban serdülők töltik fel a fáljcserélő rendszereket szexuális tartalmú anyagokkal, tehát a tinik kezdenek önfenntartóvá válni a pornográfia megosztásának tekintetében (Greenfield, 2004). Az is tény napjainkban, hogy vannak olyan fiatalok, akik számára az internetes pornó nem alkalmi érdeklődés tárgya. Sokak számára addiktív erő, mely csendes járványként terjed, és ahhoz vezet, hogy a fiatalok nem tudják kontroll alatt tartani pornónézési szokásaikat. Utóbbiakból következik, hogy a kommunikációs csatornák, és a rajtuk áramló anyagok hozományaként létrejött egy új függőség. Ezek az emberek szó szerint feláldozzák egészségüket és boldogságukat, csak hogy elmerülhessenek az általuk csendben imádott képek között (Haney, 2006).
 
      Ezt alátámasztandó a 2002 őszén készült ITTK Internetpszichológiai Kutatócsoport a hazai internetfüggőség elterjedtségének mértékét, az internethasználat pszichológiai jellemzőit vizsgálta.Az eredmények alapján a klasszikus értelemben vett „internetfüggőség” mértéke 6 %-ot ért el. Meglepő módon kimutatták, hogy kóros internethasználók 50%-a 20 év alatti, általában csak befejezett általános iskolai tanulmányokkal rendelkező fiatal, akinek nem feltétlenül szükséges munkájához/tanulásához az Internet, és legtöbbet otthonról használja a világhálót. Ez a populáció ugyanakkor az egész minta mindössze 22%-át tette ki. Szinte megegyezett, de mégis alacsonyabb átlag jött ki a szexuális oldalak látogatására a felnőtt és a fiatalabb korosztály között (nem igaz az tehát, hogy a fiatalok szívesebben nézegetik az ilyen tartalmú oldalakat), valamint annál a kérdésnél, hogy „előnyben részesíti-e az Internet nyújtotta szórakozást a partnerével való időtöltéssel szemben” (Pillók Péter, Fábián Zsolt, Ritter Andrea, Hoyer Mária, 2003).
 
     Mielőtt a pornográfia lehetséges hatásait közelebbről szemügyre vennénk, érdemes néhány szót ejteni általános megítéléséről. Továbbra is vitatott kérdés, milyen mértékű káros hatása van a pornónak (Szilágyi, 2006). Elbírálása kapcsán a társadalomtudósok csoportja alapvetően két nagy táborra oszlik. Az egyik csoport tagjai azon a nézeten vannak, hogy a nyíltan szexuális anyagok használata ártalmatlan, sőt valamely helyzetekben kifejezetten hasznosnak bizonyul. Az ilyen segédeszközök használata egészséges, felszabadító lehet, mert elősegíti a szexuális felvilágosítást, továbbá érzékibbé teheti az egyént, a felfedezés lehetőségét nyújthatja, és szórakoztat. Ennél a csoportnál felmerült, hogy esetleg a szexuális zavarok esetében is használhatják bizonyos terápiás kezelésekben. Mások azonban erkölcsi és etikai kérdésekre hívják fel a figyelmet – konkrétan a nőkkel szembeni erőszakra, a női nem tárgyiasítására. Tény ugyanis, hogy a pornográfia fogyasztóinak nagy hányada férfi, és az ilyen anyagokban javarészt emberi méltóságuktól megfosztva ábrázolják a nőket (Wallace, 2006).
 
     A pornográfiát jórészt minden országban valamilyen módon korlátozzák, ami azt jelzi, hogy a Földön sokan kártékonynak gondolják, attól függetlenül, hogy az éppen aktuális kutatások mit mutatnak. A pszichológiai hatások viselkedéses vizsgálata az 1970-es évekig nem volt jelen, és az eredmények, azóta sem egyértelműek (Wallace, 2006).
 
     Az egyik következetes és nem túl meglepő eredmény, hogy az erotika a férfiak és nők számára szexuálisan egyaránt izgató. Amikor az emberek szexuális tartalmú fotókat, filmeket néznek, illetve történeteket olvasnak, vagy hanganyagokat hallgatnak, általában az izgalom érzéséről számolnak be, amit a fiziológiás mérések is igazoltak. Kritikus kérdés azonban, hogy a pornográfia okoz-e bármilyen negatív változást a nézetekben és a viselkedésben, és ez a pont az, ahol az adatok értelmezése elbizonytalanodik (Wallace, 2006).
 
     A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.Például szolgál, hogy a dániai törvények változása következtében, az 1960-as évektől nem korlátozta semmi a pornográf anyagok gyártását és terjesztését. A sokak által elvártakkal szemben a különböző szexuális bűncselekmények gyakorisága azonnal csökkenni látszott. Ez megerősítően hatott arra a feltételezésre, hogy a pornográfia ártalmatlan, sőt inkább hasznos (Wallace, 2006). A Hamburgi egyetem szexológiai intézetének vizsgálatai is hasonló eredményekkel szolgálnak, vagyis ebben az esetben sem mutatkoztak társadalmi szempontból káros hatásai. Továbbá megfigyelhető, hogy az egyént a pornó általában szexuálisan stimulálja, fejleszti a szexuális reagálókészségét, emellett az önkontrollt alig befolyásolja. Seelman pozitív dolognak tartja, hogy a serdülők maszturbációs fantáziáik erősítésére a másik nemet vagy heteroszexuális szeretkezést ábrázoló képeket nézegetnek, mivel ezen keresztül a heteroszexuális beállítottságukat erősítik (Szilágyi, 2006).
 
     Ugyanakkor egy az Egyesült Államokban végzett vizsgálat során mind az 50 államban összefüggést talált az olyan magazinok, mint a Hustler és a Playboy árusítása és a nemi erőszak között. Néhányan laboratóriumban vizsgálták a jelenséget, ám ezen kutatók eredményei sem túl drámaiak. Így azoknak a férfiaknak, akik szenvedélyes szexvideót néztek, valamelyest csökkent a lelkesedésük saját partnerük iránt. Utóbbi esetekben valószínűleg a kontraszthatás működik: a gyönyörű modelleket erotikus helyzetekben látva az emberek elégedetlenebbek lesznek saját helyzetükkel (Wallace, 2006).
 
     Felmerül a pornográfia és pornográfia közötti különbség kérdése is. Tudniillik azon kutatások java része, melyek nem támasztották alá a pornó káros voltát, főleg a 70-es évek előtt láttak napvilágot. A 70-es éveket követően azonban a nőkkel szembeni erőszakot és agressziót ábrázoló pornográf anyagok robbanásszerűen kezdtek szaporodni (Wallace, 2006). Hans Giese jó és rossz pornográfia elkülönítését javasolta. A rossz pornográfia az ő olvasatában csak brutális, primitív, állati nemi aktusok ábrázolását takarja. Míg a jó gyengéd és kulturált játékként mutatja be a szexuális viselkedést. A rossz a nőt a férfi prédájaként, szexuális tárgyként ábrázolja. (Szilágyi, 2006).
 
     A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A keménypornó különböző megjelenései 1968. és 1977. között sokszorosára emelkedett az USA-ban. Pszichológiai értelemben az agresszív pornográfia kevésbé tolerálható, különösen azért, mert erőszakos viselkedést és nézeteket válthat ki nőkkel szemben a való életben is. Sok agresszív pornó fenntartja az erőszakmítoszt, mely szerint a nők nemet mondanak, de igazából nem úgy értik és valójában élvezik a szexuális kényszert és megaláztatást (Wallace, 2006).
 
     Ezen feltételezést Edward Donnerstein kísérletei is megerősítették, aki a Wisconsini Egyetemen vizsgálatsorozatot végzett az agresszív pornográfia és a nőkkel szembeni erőszak közötti kapcsolatról. Kutatásai során beigazolódott az a feltételezés, miszerint a megtekintett filmek jellege befolyásolhatja a férfiak nőkkel szembeni agresszivitását. Donnerstein a férfiaknak különböző filmeket mutatott: semleges és erotikus, de erőszakmentes, valamint erotikus filmeket erőszakos jelenetekkel. A kísérlet következő lépéseként a férfiak részt vettek egy vizsgálatban, melyet egészen más kísérletnek hittek, ahol „tanár” szerepet kellett eljátszaniuk. A feladatuk az volt, hogy olyan erős áramütést adjanak a tanulóknak amilyet jónak látnak, abban az esetben, ha az hibásan mond vissza egy értelmetlen szótagot. A másik személy valójában a kísérletvezető beavatottja volt, és a vizsgálattal azt próbálták tetten érni, hogy a korábban bemutatott filmek befolyásolták-e a férfiak nőkkel szembeni viselkedését. Azon vizsgálati személyek, akik semleges filmet néztek, kevésbé büntettek, és gyengébb áramütést adtak, mind a férfi, mind a női tanulóknak. Az erotikus, de erőszakmentes film valamelyest több agressziót váltott ki a férfiakból a férfi tanítványokkal szemben, de a nőkkel szemben nem. Az erőszakos szexjelenettel, azonban más volt a helyzet. A férfiak, akik ezt a filmanyagot nézték meg, megemelték az áramütés erősségét, de csak a női tanulók esetében. Tehát ezen laboratóriumi kísérletek igazolták azt a feltételezést, mely szerint a nyíltan szexuális és erőszakos anyagok hatására a férfiak agresszívabbak lesznek a nőkkel szemben (Wallace, 2006).
 
   Mindamellett a pornó szerepazonosulási veszélyekkel is jár: a még érintetlen fiatal lányok megijednek attól, hogy ilyen a szex. A romantikus kamaszálmokhoz képest a filmek túlontúl durván jelenítik meg a nemi együttlétet. Továbbá szintén a lányok megpróbálják magukat a filmben szereplő nőkhöz hasonlítani, ami könnyen önértékelési problémákat gerjeszthet. A fiúk a filmben szereplő férfiak méreteit tekintik viszonyítási pontnak, pedig a látottak messze nem a realitást tükrözik, ugyanis a szereplők merevedésére rásegítenek ill. méreteik sem átlagosak. Mindezek gátlások kialakulásához vezethetnek (Sz. Mikus Edit, 2000).
 
   A pornográf cikkek téveszméket is közvetítenek. Ezekben a nemi örömszerzés a férfi orális kielégítésével kezdődik, amin keresztül túlhangsúlyozzák az oralitást kulturális szinten. A közösülési idő hosszával hamis szexkultúra mítoszt teremtettek meg, amivel erős nyomást helyeztek a két nem vállára, mivel a férfiak azt veszik alapul, hogy órákig bírni, a nőknek pedig kibírni kell a szexuális aktust. De mindezek mellett nem elhanyagolható, hogy tanulási előnyök is származnak nézésükből úgy, mint burkolt ismeretterjesztés, titkolt, eddig elfogadhatatlannak vélt módszerek, helyzetek, pozíciók elfogadtatása, párkapcsolati gátlás oldása. Ez azonban kizárólag a felnőttekre igaz, a serdülőkorúak esetén a szelídebb felvilágosító filmek hatásosabb információközlők (Sz. Mikus Edit, 2000).
 
   A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.Kevés empirikus kutatás indult a pornográfia hatásainak témájában, de vannak, melyek kimutatták bizonyos pszichológiai veszélyek potenciálját. Benedek és Brown (1991) számos negatív hatást említenek meg kutatásaikban. Ezek között szerepel a nem megfelelő szexuális viselkedések imitálása; egészséges szexuális fejlődés akadályozása; emocionális mellékhatások (beleértve a rémálmokat, szégyenérzet visszamaradó érzését, bűntudatot, szorongást és zavarodottságot); az éretlen szexuális aktivitás zavara, és a nem megfelelő, valószínűleg kártékony attitűdök megjelenése a szexszel kapcsolatban. Stack, Wasserman, & Kern kutatásai alapján nagy esély van a gyermek és szülei közötti kötődés gyengülésének, és a pornográfia függőség kialakulásának (Haney, 2001). Továbbá feltehető, hogy az antiszociális személyiséggel rendelkező egyének felbátorítva érezhetik magukat ahhoz, hogy szexuálisan deviáns anyagokat töltsenek le az internetről. A „jó egyezés” elve alapján az antiszociális személyiség amennyiben antiszociális szexuális tartalommal találkozik, nagy mértékben az antiszociális szexualitás felé stimulálhatja. Az egyének elveszthetik valóságérzéküket az antiszociális szexuális viselkedésre vonatkozóan. (Fisher, 2001).
 
   Egyes szerzők a pornográfia hatásai mellé kapcsolnak egyéb befolyásoló tényezőket is. Ybarra és Mitchell (2005) kutatásukban együttjárást fedeztek fel a pornót néző fiatalok alkoholfogyasztása és az általuk elkövetett szexuális bűncselekmények között. Bár ha belegondolunk ez a jelenség könnyen értelmezhető: a pornóban látott erőszakos szexuális viselkedésminta, az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek hatására a felszínre tör a fiatalban, melynek eredménye lehet a szexuális agresszió.
 
     A pornográf anyagok hatása bizonyos szempontok szerint, akár fiziológiás modellel is szemléltethető: egy ilyen kép erőteljes biokémiai löketet idézhet elő felhasználójában. Amikor egy tinédzser pornográf képpel szembesül, az adrenalin mirigyei epinephrint bocsátanak ki, mely a véráramba kerül, ahonnan egyenesen az agyba jut. Ennek folyományaként a kép, amit a fiatal néz, berögzül az emlékezetébe. Nagyon gyakori, hogy a témában érintett problémával küzdő kliensek, több év távlatából is nagyon tisztán és élesen emlékeznek az első pornográf képre, amit láttak. Miután ez a folyamat végbement, a látvány puszta emléke hirtelen arousalszint-növekedést válthat ki. További kémiai anyagok úgy, mint a szerotonin, adrenalin, endorfin és dopamin szintén közrejátszanak abban, hogy egyfajta eufórikus érzés alakuljon ki a pornográf cikket használó egyénben (Haney, 2006).
 
     Gyakori, hogy a fiatalokban, akik ilyen problémával küzdenek erős a szégyenérzet. Jellemzően kerülik a szemkontaktust, és hezitálnak választ adni a feltett kérdésekre, sokszor perverznek és elhagyatottnak érzik magukat. Fontos szempont a terápiában, a gátlás csökkentése, emellett tartózkodni kell a témával kapcsolatos ítélkezésektől. Lényeges szempont a fiatalok témáról való informálása, kiemelve annak elterjedtségét és veszélyeit (Haney, 2006).
 
     Sz. Mikus Edit, cikkében az erkölcsi károkozásra hívja fel a figyelmet, amit a fogyasztás magával hozhat. Mindez túlzott gátlástalanságon (perverz magamutogatás, exhibicionizmus, a másik fél szexuális tárggyá válik) keresztül jelenhet meg. De további problémának tekinthető, hogy megszűnik a szex titkos vonzereje, illetve a prostitúció toleráns megítélésével az üzletszerű szex teret nyer (Sz. Mikus Edit, 2000). Szakemberek, a meleg és elfogadó családi légkörre, illetve a hatékony kommunikációra hívják fel a figyelmet, annak elősegítése érdekében, hogy serdülő gyermekek megfelelően tudják kezelni a jelenkor szexualitással kapcsolatos nyomását (Greenfield, 2004). 
 
KÉPEK:
 
Higi Vera, Máriási Dóra, Stoll Dániel
 
Szerkesztette: Stoll Dániel
 
Irodalomjegyzék 
 
    Fisher, W. A. (2001) Internet pornography: a social psychological perspective on internet sexuality Journal of Sex Research, 2001/11
    Greenfield, Patricia (2004) Inadvertent exposure to pornography on the Internet: Implications of peer-to-peer file-sharing networks for child development and families Applied Developmental Psychology 25. 2004 741-750p
    Griffiths, Mark (2004) Szex Addiction on the Internet Janus Head 7 (1) 188-217
    Haney, John Mark (2006)  Teenagers and Pornography Addiction: Treating the Silent Epidemic Letöltve: 2007. 03. 26. http://counselingoutfitters.com/vistas/vistas06/vistas06.10.pdf
    Pillók Péter, Fábián Zsolt, Ritter Andrea, Hoyer Mária (2003) Pszichológia és Internet In: Szocháló. Társadalomtudomány on-line Letöltve: 2007. 05. 22. http://typo3.romapage.hu/szochalo-tudomany/hircentrum/article/101020/752/page/3/
    Szilágyi Vilmos (2006) Szexuálpedagógia. Szexuális egészségnevelés, Athaeneum 2000 Kiadó, Budapest
    Sz. Mikus Edit (2000) Pornográfia és ifjúság In: Szexológiai olvasókönyv. Osiris Kiadó 124-144.
    Wallace, P. (2006) Az internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest
    Ybarra, M. és Mitchell, K. (2005) Exposure to Internet Pornography among Children and Adolescents: A National Survey CyberPsichology and Behavior vol.8 No.5, 2005

 

A Te szavazatod: Még nem szavaztál.